Szép napot vagy estét ki mikor jutott el ide ismét hozzám! 

Igaz az a mondás hogy ember tervez isten végez... Semmi előjele nem volt annak hogy az életemben egy szempillantás alatt ott terem egy  csinos vidám nő.. aki fenekestül felforgatja az életemet.  Ez az igaz jött látott és győzött..                          A semmiből került elő szinte pillanatok alatt meg kedveltem vidám mosolygós,határozott ,mégis  egy igazi nő aki igényli hogy legyen mellette egy férfi...  aki nem bírja ha korlátok közzé zárják aki imád élni társasági ember  szereti ha zajlik körülötte az élet. Egy csacsogós  őszinte  néha kicsit nyers  de szerethető nő aki.. nem is tudom mit csinált velem..

Egy olyan varázslat része lettem  amit  már.. húú millió éve nem éreztem .  Látni akarom.. sokat rengeteget.. mindig.. vágyom  a tekintetére.. Látni ahogy ő is az én tekintetem keresi. Ahogy hozzám ér és el tölt az a jóleső érzés...ahogy látom hogy vágyik az érintésemre.. ahogy meg rezdül mikor hozzá érek.. Persze titokban mert ugye cégen belül ennek nem mehet híre  hisz ő nem egyedül álló.

Kapcsolatban él.. vagyis inkább rabságban  egy számomra  különös kapcsolatban.. és be került közénk itt egy fiatalos társaság van. És fel támadt benne a társaság iránti vágy amit otthoni párjától nem kap meg. Nem tud rabságban élni.. Sokban hasonlít rám.. Kell az életében egy stabil pont  de nem szereti ha  le van kötve minden pillanata...  Aki nagyon tud szeretni de nem bírja el viselni ha minden pillanatáról el kell számolni  aki szereti a spontán dolgokat nem híve a kötöttségeknek. 

Én hagynám élni.. mert tudom mi az amire vágyik...mire lenne szüksége. csak nehéz jónak lenni mikor szinte már ösztönösen nyúlnék érte hogy megfogjam a karját hogy magamhoz húzzam...Hogy érezze azt van még normális férfi a föld kerekén ( ha én annak mondhatom magam.. Ahogy  Reggel várom hogy lássam  az a sok lopott pillanat az a sok titkos érintés.. azok az elfojtott vágyak ... 

Szép napot avagy estét ki mikor látogatott el ide ismét hozzám! 

Mostanában egyre többet hallok a fiatal férfi társaim hibáiról negatív hozzá állásáról vagy épp a fantáziátlan sivár és egyhangú gondolkodás módjáról. De a minap egy nagyon furcsa és számomra érthetetlen dologgal kellet találkoznom. Mert ugye a Fiatalok szerelme még az elején eléggé ösztönös szenvedélyes talán éppen ezért fáj nekik ha épp véget ér egy kapcsolat.  Jönnek az őszinte könnyek és a világ fájdalom na meg a soha többet nem leszek szerelmes kijelentések.

De amikor a kapcsolat még tart --De ha már az érzelmek frontján meg rekedt és a lány legalább a testiség vonalán akar valami ujjal kedveskedni a párjának,bár nem mintha a srác meg érdemelné ezt a gesztust. Egye a fiatal lányok is az elején még tapasztalatlanok hogy és mint lehet egy férfi vágyait fel korbácsolni. Persze ennek rengeteg módja és fajtája van de esetemben a lány egy kifejezetten szexi ruha darab  debütálásán fáradozott.

Persze  meg teremtve a tökéletes légkört hogy minden a lehető legjobb legyen erre az alkalomra.       Mivel ilyet még nem tett  hisz neki is új volt még ez a dolog.. az esti fürdés után magára kapta kis vadító szerelését. ami gondolom kifejezetten jól állt az amúgy is formás testén.majd az ajtón ki lépve félszegen az ajtó félfának dőlt és finoman a körmeivel kopogni kezdett az ajtófélfán. Hogy élete értelme egy pillantást vessen rá eme ruha költeményben. De itt jött az első hideg zuhany a történetben.Hogy a Fiú  pont nem foglalkozott azzal hogy oda figyeljen kedvese eme reakciójára.. csak nyomkodta tovább a lelkesen a telefonját.. Ezt a folyamatot olyan lelkesen csinálta hogy bár a lánynak rosszul esett hogy figyelemre sem méltatják de tovább vitte a cselekvés fonalát és az ágyhoz közelebb lépve óvatosan a barátjához lépett hogy mindenféleképpen ne tudja el kerülni hogy a látóterébe érjen a leányzó. 

Aztán megint jött egy egy hideg zuhanyként érő reakció mert ahelyett hogy meg dicsérte volna a kedvese szerelését  vagy éppen szavakat nem is fecsérelt volna hanem egyből a tettek mezejére lépve kedvesét az ölébe kapta volna hogy a leányzó érezze siker koronázta tettét .. egy olyan mondat hagyta el a száját amire szerintem senki ember fia nem számíthatott..

Ezt meg hol szerezted..      Gondolom itt már a leányzó is az erős csalódottság határán toporgott de még hitt abban hogy ebből valami féle happy-end fog ki alakulni... (kár volt..)

Bár a lány még próbálkozott ezt az estét meg menteni de mind hiába és a kegyelemdöfés az volt mikor a barátja hozzá bújva csak annyit mondott neki hogy én fáradt vagyok nem baj ha alszok kincsem??? 

Itt volt az a pont amikor a lány kb fel tudott volna robbanni az idegtől mert csalódott volt elkeseredett és borzasztóan dühös...  

Talán ezért is vagy az efféle hozzá állású fiatal pasik miatt vannak olyan szűk látókörű lányok akik nem igazán akarnak semmi ujjat bele tenni egy kapcsolatba mert egy két alkalommal ilyen fajta Sérelem éri őket., És egy életre elmegy a kedvük a kísérletezéstől. 

Bár nem látok bele a lány fejébe de egy ilyen tervekkel neki kezdett éjszaka után mindenféle pozitív élmény nélkül dühösen csalódottan el keseredve nyugovóra térni talán az egyik legfájóbb  lehet.  Nem tudom hány ilyen hibát visel el még egy kapcsolat... 

Szép napot avagy estét ki mikor látogatott el ismét ide hozzám! 

Sajnos megint egy általános problémával találtam magam szembe a minap, egy kétségbe esett lány panaszai között. érdekes  a fiatal férfi korosztály (ha lehet őket annak nevezni) mert kezdik el veszteni az érdeklődésüket a női nem iránt! 

És igen kövezzen meg mindenki itt a testi részáre is gondolok a dolognak. Több kevesebb panasz van arra hogy fiatal fiúk avagy férfiak panaszkodnak fejfájásra fáradtságra, ha épp a szexre kerülne a sor. Régen ugye ez a nők titkos praktikája volt ha épp kerülni akarták a testi kontaktust a másik féllel. Mert ugye milyen csúnyán hangzik a most nincs hozzád kedvem ! vagy épp a nem akarom  mondat sokkal kényelmesebb megoldás egy kis egészségügyi problémára hivatkozni afféle jótékony hazugság. 

De az már teljesen más káposzta ha a egy nő kétségbe esett próbálkozását egy semmilyen tett követi. Kétségbe ejtőnek tartom hogy egy fiatal férfi akinek a barátnője a kedvében akar járni és valami szexi rucival akarta fel dobni a közös együttlétet hogy legalább valami színt új dolgot vigyen az amúgy eléggé egy síkú szexuális életbe. Semmit mondó közöny és az érdeklődés teljes  hiánya övezi válaszként.  Amikor szexin ki öltözve az ajtó félfának dőlve minden női ösztönnek eleget téve egy teljesen lenge kis ruciban  a párja felé pillant majd szól mert a "férfi"  csak a telefonját nyomkodva üti el az időt.. Semmi válasz nem érkezik a kedvese felé.. aztán mikor  a nő nem bírja tovább és a férfire mászik rá.. az első reakció miután ki szabadult a telefon rabságából..

Hogy ezt mikor vetted?  Teljesen meg lepődtek mind a ketten a kérdés hallatán. Ugye  a srác nem igazán mérte fel a helyzetet hogy ez az egész neki szól és hogy egy felejthetetlen élményben lehetne része ha jól keveri a lapokat. De a nő is szinte sokkot kapott mert szegény sok reakcióra fel volt készülve de erre a semleges hozzá állásra és a kérdésre ami minden kedvét el is vette az efféle próbálkozástól, vagy legalábbis hogy ezt a lehetőséget tovább vigye az szinte holt biztos. Persze hatalmas csorbát  szenvedett a női önbecsülés hogy még a saját párját sem tudta fel izgatni egy falat kis szexi ruciban csak a közönyt kapta meg az értetlen kérdést. Ezek után nem lepődik meg az ember ha zárkózottabb lesz a párjával szemben aki ekkora baklövést követett el. ÉS tudom hogy legalább 100-szor végig vitte fejben  a gondolatot hogy vajon mit rontott el. Pedig akkor és ott semmit nem hibázott, a hibát előtte követte el amikor ezt a férfiút választotta magának társának.... 

Hol vannak ilyenkor azok a  régi férfi reflexek hogy minél hamarabb kicsomagolni a nőt, hogy a kedvünket leljük benne?? Ennyire nincs ár hatással a férfiakra ha a nők kedvükre akarnak tenni inkább a telefon meg a semmit mondó kifogások maradnak? :( Szerintem elkeserítő ha efféle tendencia felé tolódik az egyre fiatalabb generáció. És ezért keresnek a nők idősebb párt maguknak akik tudnak mit kezdeni egy ilyen lehetőséggel és ki hozzák a fiatal nőkből  a maximumot. 

Szép napot vagy estét ki mikor látogatott el ide ismét hozzám! 

Most hogy túl vagyunk a kötelező ünnepeken,és kicsit vissza tért az élet belém. Egy nem minden napi Fiatal hölgyre lettem figyelmes. Vagyis régebben is már de mostanában talán egy kicsit jobban érdekel mint kellene. Nem igazán tudtam meg mondani hogy mi az ami ennyire megfogott bennem. De hogy mostanában voltak ilyen 2 órás telefon beszélgetéseink és hogy kezdtem kicsit megismerni a személyiségét,rá kellett döbbennem hogy egy igazi csiszolatlan gyémántot találtam az hogy fiatal és csinos.. az sok kora belei nőnél meg van.. De az ami belül van. az a  ragaszkodás az az igazi önzetlen szeretet.

Ahogy ragaszkodik egy olyan emberhez aki nem érdemli meg őt... A végsőkig küzd egy olyan kapcsolat  megmentésében Amiben ő egyáltalán nem boldog sőt.. csak szenved nem keveset e miatt. Folyamatosan próbálom azt a csöpp ártatlan lelkét össze rakni minden egyes keserves csalódás után. De nem egyszerű.. és a szívem szakad meg a mikor a telefonban hallom zokogni egy olyan semmire kellő. Olyan szívesen oda mennék át ölelném.. hogy nem lesz semmi baj és soha többet ki sem engedném a karajaim közül...  De sajna az én életem nem ennyire lány regény.

Jaj pedig isten látja lelkemet nagyon tudnám hogy csaljak mosolyt arra a tündéri pofijára!  Szinte tudom hogy mikor mi esne neki jól elég sok mindent tudok róla. és halkan remegő hangon merem ki jelenteni hogy olyan boldoggá tudnám tenni amire ő is vágyik nagyon nagyon. Egy szeretet éhes kis remegő lányka .. aki csak arra vár hogy találjon magának egy olyan társat aki megbecsüli  aki igazán nőként bánik vele. És nem csak ki használni vagy villogni akar vele a haveri kőrben. 

 Egy olyan nőt találtam meg a személyében akinek a létezéséről talán már én magam is nagyon nagyon régen le tettem. Azt hittem hogy ilyen jellemű és karakterű nő már kihaló félben van.. és erre tessék a sors pont az utamba sodort egy ekkora kincset. Az a baj hogy felkavart.. nem kicsit persze tudom hogy igazából az életben nem lennénk egy pár. csak el könyveltem magamban hogy olyan nő mint amilyen én vágyom nem létezik már. És erre tessék itt egy szinte a tökéletessel fel érő fiatal csinos nő aki minden eddigi elméletemet megcáfolja ...

És hogy mennyire zavarta meg a lelki békémet talán még magam sem tudom de azt tudom hogy imádok vele lenni... szeretem a vicceit és ritka dolgok egyike hogy érti is a viccet. Szeretném hogy jobb sorsa legyen mert igazán fontos nekem. Az hogy közös életünk legyen vagy hogy egy pár legyünk édes álom lenne. Egy olyan embert tudhatnék magam mellet akiben meg bízhatok maximálisan aki nem csalna meg fűvel fával és végre ki élhetném a bennem rejlő romantikus terveket.. 

Szép napot estét ki mikor jutott el ismét ide hozzám.

Valahogy az ünnepek felé közeledve egyre jobban ki éleződik az az érzés mintha egy fordított világban csöppentem volna. Mert az hogy a Nők (fiatalabb korosztály miatt a csajok) kergetik a pasikat( férfiakat)  ez is egy nehezen megemészthető dolog számomra. De egyre több olyan párkapcsolatot ismerek ahol a nők kezdik átvenni a férfiak helyét is és itt nem csak a fa állításra gondolok első sorban (Bár erre is tudnék számtalan példát hozni...)   Fura ez a társadalmi változás ami az orrunk előtt megy végbe.  

Bár nem érzem magam öregnek hisz még csak 30 leszek.. de vissza gondolok csak arra hogy mi volt akkor amikor mi 20 évesen "csajozni indultunk" és hogy mi van most, nos ég és föld a 2 dolog. Nekünk még kellett udvarolni bókolni persze a virág és a séták és a hasonló"giccses" dolgok akkor is meg voltak. De ha valaki elhanyagolt egy nőt nos nem volt olyan hogy a nő kereste volna fel a férfit hogy  csináljanak közös programot. Hogy a nő erőlteti azt hogy találkozzanak. Avagy épp a férfi hivatkozik fej fájásra (bár most sokan nevetnek de mára már sajnos ez is jellemzővé kezd válni) ha éppen nincs kedve,ereje vagy épp hangulata a párjával együtt lenni... a nők szinte stresszben vannak  azon hogy mi lesz ha nem őt választja a kiszemelt férfi  avagy fiatal titán...a férfiak hisztiznek ők kezdenek el nyávogni na meg kifogásokat gyártani ha valamit nem akarnak... Igazából nehezen tudok elképzelni olyan élet helyzetet amiben a párom mellém bújva szeretkezni akar és én mondom azt hogy nem.. bár fejfájásra tuti hogy akkor sem hivatkoznék ebben 100% biztos vagyok... El tűnnek napokra mind a fiúk mind a lányok és akkor semmit mondó magyarázatokkal szolgálnak hogy haverokkal volt oda Tokajban  csak onnan nem tudott haza szólni vagy éppen magányra vágyott  és ezért nem válaszolt semmilyen üzenetre..  

Néha értetlenül csak kapkodom a fejem hogy mi is zajlik körülöttem hogy a nők futnak a pasik után.. és igen akár hány oldalról nézem a dolgot a mostani fiatalságnál már ez a szerep is a nőkre vár.. az hogy ha éppen lusta a férfi a kapcsolatban akkor erőt kell vennie magán és neki kell a férfi után járni programokat gyártani.. na meg "hajtani a másik felet"  hogy finom utalást tegyek a szex vonalára is..sok nő fiatal lány azon gondolkodik hogy hódítsa meg a kiszemelt pasit férfit kor osztálytól függően..  Ez számomra aki "régi módi" ezen a téren olyan  ez mint valami sci-fi film ahol szerep cserével találkozik az  ember. Nincs benne vagyis kezd kihalni a mostani fiatal férfiakból a "Vadász ösztön" amikor menni kellett egy lány/vagy épp nő után  hetekig mire olyan helyzetbe került az ember amibe szeretett volna. Most meg szinte semmit nem kell tennie hisz a nő úgyis menni fog utána..Előre sajnálom ezeket a fiatalokat mi lesz ebből a generációból egy 10-15 év múlva. Már annyi férfi sem lesz mint amennyi most van...

Az olyan dolgok hogy romantika  udvariasság már most is csoda számban megy de ezeket csak azok ismerik akik már képesek Férfiként viselkedni avagy gondolkozni hogy szokták mondani a hétköznapi életben érettek.... 

Szép napot estét ki mikor jutott el ismét ide hozzám.

Szeretőnek lenni elég hálátlan dolog egy furcsa gondolkodás mód kell hozzá na meg a ragaszkodási kényszer teljes hiánya. Mert ugye nagyon sok tényező véget vethet egyik pillanatról a másikra az idilli románcnak. Amikor az ember kap egy telefont a titkos  mindenkitől jól elrejtett eltitkolt kedvesétől...      Aki csak halál idegesen annyi tud mondani hogy fény derült a titokra lebuktunk...Ott kb tized másodperc alatt mint akinek a halálos ítéletét olvasták fel .. hideg zuhanyként éri az embert az efféle hír. Ott minden átfut az ember agyán mikor hogyan mi történt.. mit csinált rosszul mit rontott el .. aztán persze automatikusan elkezd aggódni a másik félért.. hogy mi lesz vele ez után mi történik vele. Legszívesebben vele lennél de nem teheted.. mert jön az a része ami mindig fáj. amiben talán egy  kicsit mindig bele hal az ember lelkéből egy darab. 

Tudod hogy talán egy két mondat még amit jobb esetben váltotok. mert ilyenkor a másik félnél millió és egy problémát kell eltussolni fel kavarodnak az indulatok az érzelmek. Ilyenkor minden a régi kapcsolatba fel erősödik. Ugye van az a mondás hogy nem tudja az ember hogy mit veszít addig amíg el nem veszítette.. nos ilyenkor ez hatványozódva is igaz lesz. aztán jobb esetben  csendül a vihar  megbeszélés tárgya lesz minden. Vagy nagy össze borulás és egyezkedések után fátyol kerül mindenre és tovább lépnek a felek.                                                                                                                                                                                 És az az ember aki egy ideig a lopott perceket birtokolta aki miatt talán kicsit színesebbek lettek a napok lassan a feledés homályába vész.. mert ugye a megbocsájtás alap feltétele a teljes kontaktus megszűnése.. se telefon se multimédia se internet semmi. Teljes csönd.. mintha soha nem is létezett volna. Persze érthető ez a természetes védekező mechanizmus. de rossz  érzés egy olyan embert elveszíteni aki az ember életének szerves napját képezte. A sok ki nem mondott gondolat mind mind fel villan  az emberben hogy mennyi mindent nem mondott el neki. De már késő már nem mondhat neki semmit.Már nincs több lopott pillanat csak a helyén maradt hatalmas nagy űr.

Hirtelen olyan más lesz minden olyan semmilyen nem találod a helyed felborul a napi ritmus.. nincsenek már csipkelődő szavak nincsenek már lopott pillanatok semmi ami vele jó volt.. sőt már már csodás,az a tekintet ahogy kávézás közben rád nézett ahogy láttad a szemében a vágyakozást hogy szeretne veled lenni többet és többet.. amikor alig vártad hogy munkába menet előtt csak egy kósza pillanatra össze fusson a tekintetetek ...de hát ugye ennek a fajta kapcsolatnak elég szigorú menetrendje van. A szerető mindig csak másodlagos.. ez ezzel jár ezt el kell fogadni. 

És hogy még jobban forogjon az ember szivében a kés.. tudod hogy a másik fél is szenved és talán vágyik arra a sok "bűnös" pillanatra ami ezt az egészet körül lengte. Pokoli nehéz megállni hogy aki eddig a jókedvet a vidámságot.. sőt már már a színeket hozta vissza a z ember fekete fehér életébe.. most egyik napról a másikra nem keresheti nem láthatja nem beszélhet vele nem érhet hozzá. nem érezheti ajkai édes ízét.. ez maga a pokol. Persze mivel nem szófogadó az ember.. néha néha csak csak oda lopja magát és pár kéjsóvár tekintete el el enged a másik felé.. de magában 2 tűz között őrlődni hogy mit tegyen az ember mi legyen a jó megoldás.. 

Annyi biztos hogy pokolian hiányzik.. majd meg veszek hogy felborult az a "felépített rendszer" ami eddig egész jól működött.. Féltem egy kicsit saját magamtól nem akarom tönkre tenni az életét.. de a saját vágyaim ellen tenni nem biztos hogy tudni fogok. 

Tudom hogy olvasni fogod ezt a pár sort.. és igen még mindennél többet jelent nekem az ha látlak mosolyogni, mint régen mikor még minden jó volt. Mindig is egy bohóc maradok és számomra mindig is TE leszel a nagyérdemű akinek mosolyt kell csalnom az arcára.....HIÁNYZOL és nem tudom meddig kell várnom a következő lopott pillanatomra. De tudd hogy minden eddiginél türelmesebben várok rád.. várok arra a pillanatra még akkor is ha az lesz az utolsó...

Szép napot estét ki mikor jutott el ismét ide hozzám.

Minap egy régi barátomat kellett vigasztalnom egy véget erő kapcsolat nehézségei után,amikor próbáltam kerülni a sablonos megoldásokat (kocsmázás  felejtős csaj kerítése) próbáltam valami humánusabb dologba keresni a megoldást  több kevesebb sikerrel. Amikor ugye kicsúszott a számon az hogy: "Egy gyors önértékelés után rájössz hogy nincs veled semmi baj" Este hazafelé menet át gondoltam mit is mondtam ezzel neki pontosan hiszen ez az egyik olyan dolog amit talán nekem is tennem kellene de félek hogy milyen eredménnyel is zárulna ez a dolog.                                                                                                                        A hosszú idő alatt  amit már eltöltöttem egy két baráti társaságban annyi féle szerepet kellett fel vennem voltam lelki szemetes  örök bohóc.. néha néha tibeti bölcs aki a megtévedt fiatalokat tereli a helyes útra . Nagyon érzelmes és törékeny a kis lelki világom és amióta  a kedvesem elhagyott és porig rombolt bennem minden ami csak létezett (mind a nőkhöz való bizodalmamat mind a minimális bennem kialakult férfi önbizalmat). Nos azóta fel vettem az az álarcot amit csak az ő kedvéért tettem le És amit most olyan nagy elő szeretettel ismét magamra vettem. Mindenki azt látja rajtam amit látni szeretne, ez viccesen hangzik de igaz.               Olyan ez mint egy  kivetítés mindenki aki ismer tudja hogy általában jókedvű vidám csipkelődős ember vagyok és ennek is látnak nap mint nap.. de a színfalak mögött hogy mi van.. nos itt a gond hogy lassan már én sem tudom hogy milyen ember is vagyok valójában. Annyira szerepben vagyok annyi féle fajta embert kellett már alakítanom hogy néha nem is tudom milyen ember vagyok valójában. És kicsit kezdek  félni mikor esténként magam maradok erősen töprengek rajta hogy mi az ami még rajtam maradt és mi az a szokás gesztus "stílus" ha szabad ezt mondanom ami én magam vagyok. 

Vissza gondolva nem tudom hogy mikor is kezdődött ez az egész.. mikor vesztettel el önmagam.De az biztos hogy én tehetek róla nem kenem másra a dolgot. Erőss önvédelmi mechanizmus. Mert hanem látnak be a színfalak mögé ha van egy álarc amiről minden sértés és gúny minden rossz megjegyzés lepereg.. akkor sokkal könnyebb az élet lehet hogy minden mondat be talál hogy minden egyes szó egy darabot hasít ki az ember lelkéből. De ez a külvilág felé abszolút nem látszódik mindenki csak a szépen felépített és tökéletesen az utolsó részletekig ki dolgozott életet látja ahol minden csak móka játék és kacagás... Pedig néha még a legnagyobb bohócok is sírnak.. de az már nem tartozik a nagy érdeműre.       Nem tudom mikor lesz bátorságom össze szedni magam és újra tiszta lappal a gyengébbik nem felé fordulni komoly párkapcsolati céllal fordulva. De van egy sejtésem hogy nem mostanában lesz ez mert ismernem kellene magam hogy tudjam mit is ígérhetek a kiszemelt nőnek mik a határaim mi az amit be tudok tartani ha állítom magamról.. De akkor  neki kell gyürkőzni  megismerni önmagam amitől halálosan félek... 

Szép napot estét ki mikor jutott el ismét ide hozzám.

Néha rendesen rosszul érzem magam a miatt amilyen vagyok. Az a fene nagy pofám annyiszor sodort már bajba, vagy hozott kellemetlen helyzetbe.Mert ugye papír forma szerint mindenki minden körülmény között csak az igazságot szereti hallani. Senki nem hisz a jótékony hazugságban. mindenki csak a nyers és őszinte igaz tényekre kíváncsi.

Aztán mikor oda kerül a sor valahogy mindig ezt adom azoknak az embereknek akik engem kérdeznek meg valami üggyel kapcsolatban. Legyen ez magán életi vagy bármi más az élet akármilyen területén. Miért pont engem?  a fene sem tudja.. talán mert mások jó ember ismerőnek tartanak, na meg rövidke életemhez képest annyi mindent hallottam láttam na meg éltem át hogy kevés dolgon tudok már meglepődni. Ha egy kicsit beszélgetek valakivel egy egészen jó jellem rajzot tudok róla adni kialakul bennem róla egy kép ami közel fedi a valóságot.Furcsa érzés fog el amikor ki kérik a  véleményem és az illetőnek van elképzelése róla.. de valami eget rengető nagy marhaság.. és mindig  mindig nekem kell az ilyenfajta rossz híreket közölnöm.  Néha félek megmondani az igazat de aztán csak ki kívánkozik belőlem..és akkor kicsit meghal bennem egy darab hogy megint nekem kellett rossz hírt mondanom. Mint valami hóhér aki csak a rosszat mondja az embernek. De ha már mindenki ennyire álszent és sunyi hogy ő ne mocskolja be magát mások szemében be áll a sorba és szépet jót mond. nem foglalkozik azzal hogy esetleg egy másik ember drága idejét vesztegeti pl egy olyan kapcsolatban ami tuti hogy soha nem fog működni. De mindenki bólogat mert ezt kell tenni ezt várja el tőle a másik fél. Senki nem szeret negatív karakter lenne még akkor sem ha ezzel pont a másik fél érdekeit tartja szem előtt. 

Nem szeretek tömeg termék lenni nem szeretek lehajtott fejjel be állni akármilyen sorba csak azért hogy a népszerűségem az emberek szemében ne szenvedjen csorbát. És igen utálok másokkal rossz híreket közölni és néha nekem jobban fáj kimondani a nyers és őszinte igazságot mint annak akinek szól a dolog.De valahogy én ettől érzem azt hogy magam vagyok ez tartja még bennem a lelket hogy talán nem álltam be egy sorba sem és nem igazán hajtom igába  a fejem még akkor is ha pontosan tudom hogy mindig a rossz hír hozója a rossz....

Talán kicsit undoknak tűnök néha.. talán kicsit rosszindulatúnak éreznek az emberek pedig semmi ilyenről szó nincs. Nekem sem több sem kevesebb nem lesz azzal ha esetleg neki valami jól sikerül és nem azért kritizálok vagy mondok rossz véleményt mert élvezem ha más jó napját vagy jó ötletét le rombolhatom. pont addig kell örülni szerintem amíg elmondom a véleményem ha kérdeznek mert az azt jelenti hogy fontos nekem az illető annyira hogy meg akarom óvni valami sokkal nagyobb bajtól csalódástól. 

Szép napot estét ki mikor jutott el ismét ide hozzám.

Sok magányos ember utálja a hétvégéket a családi ünnepeket van akit a karácsonyi készülődés visz a sírba ilyenkor talán még magányosabbnak érzi magát az ember. De szerintem van egy ettől sokkal kritikusabb időszak ami minden egyes nap megtalálja az embert, ezek pedig az esték.

Mikor már elcsitulnak a város zajai.. amikor nincs több fellépés nem kell szórakoztatni a nagyérdeműt. A zene sem tereli el a gondolataimat csak én vagyok meg a nagy üresség, az a semmi ami körbe vesz. Az a felfújt rózsaszín világ amit olyan sok ember irigyel tőlem az ilyenkor ki pukkan. Csak én semmit mondó üres tekintetem marad és a mindenféle jó dologtól mentes  kesze-kusza gondolatok. A napi események hamar át pörögnek rajtam hiszen minden előre megtervezett dolog volt nem sok mindenen kellett töprengenem.ÉS itt jön az hogy nincs több felvonás nincs másik fél aki panaszkodna aki mesélne vagy segítséget kérne ( bár hozzá teszem ez a része nappal kamatostól vissza jön). Aztán ha ez is megvan  igazából a baráti kör problémáját sem kell rágni mert ezek sem nagyon vannak ( Számomra külön fogalom a barát és a haver kifejezés nem ugyan az a kettő) 

Akkor jönnek a saját életünk sérelmei.. mikor ki vert át. miért azt tettem amit akkor tettem miért nem másként döntöttem aztán itt egyre mélyebbre szalad az ember. Az önsajnáltatás ingoványába hamar bele lehet ragadni. Az ember nem figyel és már emós zenét hallgatva az ereit nyiszálja miközben sorra jönnek fel a rossz emlékeke.  De azért ennyire nem tragikus a helyzet bár a családi életem zűrös a nők frontján is hadilábon állok, igazából az ismerősök is egy régi meggondolatlan lépés miatt szét széledtek  vagyis inkább el el maradoztak. De hát ahogy mondani szokták az ember a hibáiból tanul.. én még a másokéból is. 

Szóval igen az esték olyan kritikus pontok amiket nehéz átvészelni józanul úgy túl élni minden estét hogy magunk vagyunk a saját gondolatainknak vagyunk ki téve. a napközben jól palástolt gondok bajok ilyenkor felszínre törnek kíméletlenül megsebezve saját magunkat  ezek terheivel. A sok magány és keserűség időszaka ez.. De aztán jön a reggel ismét fújódik az a csodás mese szerű rózsaszín buborék amit a külvilág lát amiben az ember nap mint nap él amit mások látnak ami miatt rígység fog el sok embert a könnyedség és idegeskedés nélküli világ ami már már csoda számban megy a mai zavaros világban. Ahol mindenből viccet lehet csinálni és ami felfog minden sértést és gúnyt amiről le pereg minden sárdobálás. De a következő naplementével ez is ki pukkan és megint jön a keserű és töprengéssel teli magányos egyedül töltött este...

Szép napot reggelt estét ki mikor látogatott el ide ismét hozzám.

 Mindenki jó valamiben tartja ezt a mondás, és ez lehet hogy közhely de szerintem sok igazság is van benne. Mindenkit szeretnek valami tulajdonsága miatt van aki vicces van aki jó hallgatóság, engem sok ember a beszélőkém miatt szeret annyira. Kicsit olyan vagyok mint valami modern kori udvari bolond.

A tegnap estém is egy ilyen fel lépésen kezdődött. Amikor a kedves barátok ismerősök akik egy hölgy társaságot  öleltek fel nem igazán tudtak mit kezdeni a maradék hölggyel. Itt jön el az udvari bolond szerepe az egész estét szórakoztatás, amíg a kiszemelt hölgyeket elviszik a "barátok" nos nekem szórakoztatni lefoglalni kell a nagy érdeműt.Nem egy olyan bonyolult dolog ez csak egy gyors ismerkedés kell egy kis oda figyelés az elején hogy kit mivel lehet megfogni.Kinek mi a gyengéje mivel lehet az érdeklődését fent tartani hogy amíg a barátnőket  körbe udvarolják a többiek vagy éppen édes kettesben  elvonulnak. Az asztalnál maradt hölgyek véletlenül sem zavarjanak be a szerelmi hadműveletbe. 

Néha mint mai este is volt nehezebben ment a dolog mert koncentrálni kell nem kicsit figyelni a sok kis apró részletre  beszéltetni 3-4 nőt mikor hányan maradnak az asztalnál és figyelni arra amit mond. Mindenkivel el hitetni hogy csak rá figyel az ember hogy iszom minden szavát ,fontos amit mond csak az övé az összes figyelmem. Természetesen mindezt úgy hogy ne vegye észre hogy a többiek is pont ugyan annyi figyelmet kapnak mint ő. Ki mikor mit iszik vagy éppen meg említi hogy mit szeretne az a lényeg hogy együtt kell tartani őket vicces story-k vagy közhelyes történetek mesélésével .. igazából mindegy mivel csak a helyükön kell tartani őket vagy  együtt mozgatni őket  hogy egymással legyen el foglalva. 

Hogy ez színjáték meddig tart mindig változó.. ez attól függ mennyire haladnak gyorsan a cimborák.. mennyi idő alatt sikerül a kiválasztott hölgyet megpuhítani. Aztán amikor köztük ki alakult a szimpátia és egymáson lógnak lassan vissza csorognak a csapathoz természetesen ekkor már egymás mellett vannak ekkor már csak segít rajtuk ha ismét a társaságban mozognak de immár együtt. Itt véget is ért az én munkám ha szabad ezt ennek tekinteni. 

Ekkor jön az amit kámforrá válásnak neveznek eltűnni észrevétlenül ami elég ritkán sikerül zökkenő mentesen mert ha valaki egész este szórakoztat egy lány csapatot elég nehéz észrevétlenül távozni de az évek és a rutin mára már ezt is ki forrta.És hogy én miért nem keresek a hölgyek  között magamnak társat vagy éppen miért nem keresek köztük bármi kalandot..Nos régen sem tettem, ez afféle meggyőződés dolog. Nem jó érzelmileg bele bonyolódni az efféle dolgokba.. úgyis lehet mondani hogy nem viszi haza az ember a munkát. Na meg aztán most érzelmileg talán egy kicsit kötődöm most valakihez és minden egyes ilyen át szórakoztatott estén csak az lebeg a szemem előtt hogy nemsokára ismét neki léphetek fel az ő mosolyáért megy majd a süketelés...az ő csókja olyan tét amiért meg éri heteket hónapokat várni..