Szép napot reggelt estét ki mikor látogatott el ide ismét hozzám.

Bár a fiatal generációhoz tartozom, életkorilag valahogy mégsem igazán sorolnám magam bele. Sok sok olyan dolog van amit teljesen másként élek meg mint a korombeliek. Valahogy semmit nem úgy csinálok mint az ismerősök a barátok. Van egy nagyon nagy hibám: ROMANTIKUS alkat vagyok. Bár ezt elég kevés ember tudja rólam, még talán ettől is kevesebben gondolnák rólam.. mert mindenkinek sikerül el adnom azt az érzést hogy egy szemtelen rámenős pimasz fiatal ember vagyok. Pedig ha tudná sok ember hogy minden kimondott mondat után kicsit én is össze szorulok, hogy semmi másra nem vágyom néha csak egy nőre akit igazán meg kell hódítani. 

Ez a gond amit a mostani nők nagy többségében  hibának vélek felfedezni. Valahogy nincs bennük ki hívás.A találkozás első pár másodpercében kialakítanak egy  véleményt a másikról és ebből nehéz bárkit is  kizökkenteni. Nem kell senkinek egy romantikus vonalon gondolkodó férfi. Valahogy nem igénylik már a  nők, vagy csak a nagy számok törvénye alapján nem találja meg soha az ember azt a szűk réteget akik még igen is oda vannak egy közös vacsoráért.. ( nem egy burger-kinges kajára gondolok), Egy kéz a kézben sétálós beszélgetős össze bújós estére.. amikor még a felsőmet is oda adom a nőnek csak hogy ne dideregjen.. És bár lehet hogy én magam hülyére fagyok és akár még beteg is leszek.. de élvezettel adom rá a felsőmet mert tudom hogy ő hogy léte fontosabb nekem.  Egy közös kirándulás  valami közös program egy össze bújós filmnézős este  

Bármi amihez nem kell semmi modern high tech- kütyü csak egy olyan amikor egymás szemébe nézve mindenki őszintén ki mondja azt amit érez amit gondol. Elmondja hogy mi az amit szeret a másikban mi az ami idegesíti benne vagy amin változtatni kellene.. Ezek mind mind olyan dolgok amiket persze meg lehet beszélni telefonon messengeren, de amikor a szeretett nő szemébe nézve mondom el hogy mennyire oda és vissza vagyok érte hogy bármit meg adnék azért hogy őt boldognak lássam. 

Vannak olyan dolgok amiket csak személyes át élve érez át igazán az ember.. el mesélni el tudom hogy milyen is volt az első csókunk egy kis szűk utcában egy autónak dőlve az izgalomtól és a félelemtől remegve... Mégis csak mi ketten éltük meg azt a pillanatot amit szerintem soha nem feledek....